Hayashizaki Jinsuke Minamoto no Shigenobu, (1546-1621)

A hagyományok szerint a mai értelemben vett iaidō alapítója Hayashizaki Jinsuke Minamoto no Shigenobu nevű kardforgató volt, illetve neki tulajdonítják a Musō Jikiden Eishin Ryū kezdetleges megalkotását is. 1546-ban vagy 49-ben született Hayashizaki nevű faluban, Okushu beli Dewa területén (ma Murayama Város, Yamataga Prefekturátusban), egy szamuráj családba, a Muramachi korban. Miután apját megölték egy támadásban, a fiatal Hayashizaki meg akarta bosszulni apja halálát, elment a helyi Shinto szentélybe, amit Hayashizaki Jinjanak hívtak. Itt száz napig imádkozott és gyakorolta a technikák rajzolását és vágását egyetlen mozdulattal. Maga a kardrántás és kombinációja egy közvetlen utána jövő támadással már az ő gondolata előtt is megjelent. A kenjutsu iskolák kata gyakorlataiban is ugyanúgy felfedezhető ez. Az általa kifejlesztett stílus nagy különbsége a kor más kardforgató iskoláihoz képest, hogy a kard útja inkább a szellemi nevelésben mutatkozott meg. Többféle néven is megjelent az iskolája, Hayashizaki Ryū, Shin Musō Hayashizaki Ryū, Shigenobu Ryū.

  Életével kapcsolatban számos érdekes legenda maradt fenn, köztük, nagyon érdekes a kardrántással kapcsolatos megvilágosodásának története. Hayashizaki templomában imádkozott egy zarándoklat keretében. A legenda szerint apja, aki kiemelkedő szamuráj volt, itt vesztette életét egy párbaj során. Jinsuke Shigenobu jól tudta, hogy a zarándokokat ellenségnek tekintették a templomban. Mégis imádkozott az Istenekhez, hogy betekintést nyerjen a harcművészetekbe. Ősidők óta úgy hírlik, hogy a Hayashizaki szentély és a Katori szentély az északi harcosok isteni eredetű patrónusainak lakhelyei voltak. Ezen szentélyek útba estek az északi törzseket és lázadásokat leverni induló harcosok számára. Egy japánban népszerű történet szerint, apja gyilkosa elmenekült abból a tartományból ahol élt. Hayashizaki a bosszúra tette fel életét, és fiatalként szakadatlanul edzett, míg erőfeszítése a Hayashizaki szentélyben egy látomás képében érte el csúcspontját. Ezután Kyoto utcáján bosszút állt apja gyilkosán.

 A Musō Jikiden Eishin Ryū történetét tekintve fontos megemlíteni a stílus 7. nagymesterét, Hasegawa Chikaranosuke Eishin-t. Ő reformálta meg először gyökerestül Hayashizaki stílusát, ugyanis a tachival használt iaidō technikákat katanára adaptálta, továbbá ezáltal lehetővé vált, hogy az obi felső széle felé irányulva helyezzük el a kardot élével felfelé. Így egyetlen gyors mozdulattal, egy időben lehetett kardot rántani és lesújtani az ellenfélre. Ezáltal létrehozva a saját stílusát, melyet Eishin Ryu Iaijutsunak nevezett el.

Maga a Musō Jikiden Eishin Ryū jelentését tekintve úgy fordítható, hogy „Utolérhetetlen Közvetlen-Leszármazás Eishin stílus”Az utolérhetetlen vagy páratlan rész szerintem utal a Hayashizaki általi páratlan technikára, a közvetlen rész lehet utalás a leszármazásra (mint az angol változatban) vagy többször hallottam, hogy a közvetlen tanár-tanítványi tanítás átadásra, az isteni megihletődéssel szemben.

A tizenegyedik nagymester Oguro Motoemon Kiyokatsu nem jelölt ki hivatalos utódot, így a két tanítványa két külön Dojōban vitte tovább az Eishin Ryu vonalát. A Tanimura Ha és Shinomura Ha ágakra válik szét a vérvonal. A Tanimura Ha ághor tartozik továbbiakban a Musō Jikiden Eishin Ryū és a Shinomura Ha ághoz a Muso Shinden Ryū.