Ivata Norikazu mester 1913-ban született Kócsiban, a Muszo Dzsikiden Ejsin Rjúlegmagasabb szintű bizonyítványának (Menkjo Kaiden) birtokosa. Ivata mester 11 éves korában ismerkedett meg a budóval, kendót tanult. Iaidóval 27 éves korában kezdett el intenzíven foglalkozni, az iskola 19. nagymesterének, Fukui Harumasza mesternek az irányítása alatt. További tanárai voltak: Mori Sigeki mester, Szuzue Josisige mester,Takaoka Den mester és Jamamoto Takudzsi mester. Húsz évig gyakorolt Jamamotomester irányításával, aki hét évig tanult Oe Maszamicsi mestertől nap-mint-nap. Ivata nagymester egy időben Morehei Uesiba mester Aikido edzésein is részt vett.

Ivata mester a japán Rosukai nagymestere, a ma élő tanítók közül ő ismeri a legjobbanOe Maszamicsi mester gondolkodását a formagyakorlatok végrehajtásáról. Utólérhetetlen egyéni stílusával mestereinek, és azok mesterének tanítását adja tovább. Két könyvet írt az iaidóról, és havonta ír a Kendo Nippon magazinba. Tanítása és írásai révén tanárainak és a Muszo Dzsikiden Ejsin Rjú alapítójának, Oe Maszamicsi (Rosu) mesternek a tanításába enged számunkra bepillantást.

Tanára, Jamamoto Takudzsi mondta el, hogy Oe Maszamicsi mester először az Ejsin Rjú Simomura Ha iskoláját tanulmányozta, és ő lett az iskola 15. nagymestere. Később elhagyta ezt az iskolát, csatlakozott a Tanimura Ha irányzathoz, és ő lett a 17. nagymestere. Senki nem tudja, hogy miért váltott iskolát, de Ivata mesternek van erről egy elmélete. Oe Maszamicsi mester kendó tanár volt, ezért számára a természetes testtartás az ellenféllel egyenesen szembenéző tartás. Ennek alapján választotta a számára természetesebb iai testtartással jellemezhető Tanimura Ha iskolát.

 

Különbségek a Tanimura Ha és a Simomura Ha között

1. A Simomura Ha formagyakorlataiban többször használják a kezet és az ujjakat, mint a Tanimura Ha irányzatban.

2. A testet jóval nagyobb mértékben fordítják el a Simomura Ha gyakorlataiban, mint aDzsikiden iskolában.

3. A test elfordítása, a noto időzítése és a lábmunka sokkal nagyobb pontosságot követel a Simomura Ha iskolában, mint a Dzsikidenben, ezért az előbbi jóval nehezebb. Oe Maszamicsi mester szemtől-szembe módszere ezért lett népszerűbb azok körében, akik korábban kendót tanultak. A kendó alapállása, a 'csudan no kamae'is hasonló. Ivata mester szerint ez lehetett Oe Maszamicsi mester alapmódszere. Technikái pedig azért olyan élethűek, mert valóságos ütközetben is harcolt, a Tokugavakorszak végén, a Kiotói császári palotában a Hamaguri Gomon no Ikusa idején.

 

Ivata mester iaidó iskolájának származási vonala

  •  Hajasizaki Dzsinszuke Minamoto Sigenobu
    (1542 - 1621) Nagy hatása miatt őt tekintik az iaidó alapítójának. Vallásos ember volt, miközben Hajasi Mjodzsin istenséghez imádkozott Hajasizaki faluban, kinyilatkoztatást kapott a kard művészetével kapcsolatban. Simmei Muszo Rjú néven alapított iskolát.
  •  Tamija Heibei Szigemasza
    Nagyjából az 1500-as évek végén élt. Dzsinszuke és más mesterek tanítványa volt. Az első három Tokugava sógunt ő tanította kardforgatásra. Saját iskolát alapított Tamija Rjú néven.
  •  Nagana Muraku Kinroszai
    Nem tudjuk pontosan, hogy mikor élt. Katonaember volt, aki először Dzsinszuke majdTamija iskolájában tanult. Saját iskolát alapított Muraku Rjú néven, ebben az iskolában a tananyag lényeges része volt az általa kifejlesztett iai.
  •  Momo Gembei Micusige
    Nem tudjuk pontosan, hogy mikor élt.
  •   Arikava Sozemon Munecugu
    Nem tudjuk pontosan, hogy mikor élt.
  •  Banno Danemon no dzsu Nobuszada
    Nem tudjuk pontosan, hogy mikor élt, de alapvető hatása volt a későbbi nagymesterekre.
  •  Haszegava Csikaranszuke Ejsin (Hidenobu néven is szerepel)
    Nagyon fontos hatása volt a stílusra, tőle származnak az Ejsin Rjú formagyakorlatok. Az általa szerkesztett gyakorlatok hatásosságát páratlannak mondták - japánul: muszo. A muszo ma iskolánk nevének részét képezi.
  •  Arai Szeitecu Kijonobu
    Nem tudjuk pontosan, hogy mikor élt. Edoban (ma Tokio) tanított, az Ejsin stílus indulása után. Egyesek szerint ronin volt, azaz olyan szamuráj, akinek nem volt hűbérura.
  •  Hajasi Rokudaja Morimasza
    (1661-1732) Omori Rokurazemon Maszamicu tanítványa volt, tőle tanulta a szeizából induló formagyakorlatokat. Később visszatért Toszába, és beépítette ezeket az ülésből indított gyakorlatokat a Tosza Iaidzsucu rendszerébe.
  •  Hajasi Jaszudaja Maszanobu (Szeiso)
    (? - 1776) Rokudaja fogadott fia volt.
  •  Oguro Motoemon Kijokacu
    (? - 1790) Két nagyon jól képzett tanítványa volt, mindkettő saját stílust alapított. Ezért halála után az iskola kettévált, és két ága (ha) a két tanítvány nevét kapta. Az egyik tanítvány Tanimura volt, az ő stílusa szorosan kötődött a Tosza Iaidzsucu iskolához.Simamura, a másik tanítvány jelentősen megváltoztatta mestere tanítását.

 

A Tanimura ág

  •  Hajasi Maszu mo dzsu Maszamori
    (? - kb. 1818) Rokudaja dédunokája volt.
  •  Joda Manzai Jorikacu
    (? - 1809)
  •  Hajasi Jadaju Szeiki Maszajori (Macutaka néven is szerepel)
    (? - 1823)
  •  Tanimura Kame no dzso Jorikacu (Szugio néven is szerepel)
    (? - 1862) Ő alakította ki a Tanimura-ha stílust.
  •  Goto Magobei Maszaszuke (Szeirjo néven is szerepel)
    (? - 1898) Oe Maszamicsivel együtt jelentősen hozzájárult a harcművészet fejlesztéséhez.
  •  Oe Maszamicsi (Sikei néven is szerepel)
    (1852-1927)

 

Oe mester tanítványai voltak:

Sigehi Mori (1890-1988) és

Takudzsi Jamamoto (1886-1977).

Tőlük is tanult:

Norikazu Ivata (1913 - )

Ivata mester három mestertől tanult: Sigehi Mori, Takudzsi Jamamoto és Fukui Harumasza.

    Forrás: http://tosamjeriai.iaido.hu/mjerdual/H_Iwata_mester_eletrajza_1.html